Korcz Attila minden tabut megkerülve, őszintén válaszolt kérdéseinkre.
Randiész: Rég beszélgettünk, nagy a csend a villámrandi körül? Igaz, hogy értékesíted?
Nem, ez már nem aktuális, sőt már a tárhely és a domainek és egyéb papírok is rendeztem egy jó időre… Valóban fenn volt az oldal a névértéke alatti áron, de fajsúlyos érdeklődő vagy befektető nem jelentkezett…
Már más terveim vannak a társkeresővel… Teljesen más.
Mire gondolsz? Talán új randik, vagy valamit módosítasz az oldalon?
Az egész, úgy ahogy van rossz. Beteg és vele együtt ez a cyber társadalom is. Én is beteg vagyok. Web függők lettünk, főleg a mi korosztályunk. Könnyebb a cigarettáról leszoktatni egy fiatalt, mint az internetről. Mi ez, ha nem függőség? Nekem, mint web-programozónak ennek örülnöm kellene, de gyakorlatilag a hányinger kerülget. Ha ez így megy tovább a gyerekeim droidok lesznek és a face és egyéb közösségi oldalakon fognak csak egymással találkozni. Amint bejön az online oktatás, gyakorlatilag eltűnik a társadalmunk a monitorok mögé?
Nagyon pesszimista vagy. Talán ennyire nem tragikus a helyzet. Te mit tennél ez ellen? Weblapjaid vannak, sokaktól várnék ilyen kijelentést, de pont tőled…
Nézd, szerintem én leszek, aki ez ügyben először tehetek és szeretném, ha más portál vagy web hálózat tulajdonosok is követnének. Most mindenki azon fáradozik, hogy az emberek ott görnyedjenek a gép előtt, és egy púpos társadalomba szerveződjenek.
Én is elkezdem ebben a háborúban katonáskodni. Rá kellett jönnöm, hogy ezzel másokat és magamat is ölöm.
Olyan webre lenne szükség, ami az embereket segíti abban, hogy jobban és boldogabban éljenek. Ehelyett az internet ma egy betegség, ami gyakorlatilag inkább megy az őrület felé, mint az információ bőség felé. A cél az lenne, ha valamit nem tudok, azt egyből megtudjam. Ma az van, hogy várjuk az információt és nem keressük.
Mit jelent ez megszünteted az oldalaidat?
Szó sincs róla. A gond sosem az eszközzel van, hanem a használóival. Idén még indul egy – két új weblapom. Tehát eszem ágában sincs eltűnni a világhálóról.
Az emberekkel van gond nem a gépekkel. Nézzük a társkeresőket, amikor bajok kezdődtek a villámrandival, nem csak a pénzügyeket rendeztem. Mára egy forint tartozása sincs a villamrandi.hu-nak. A családomon belül még vannak csúszások, de az belügy. Elkezdtem foglalkozni a társkeresőkkel is. Regisztráltam a konkurenciához, ismerkedtem, chat-eltem, randiztam, s végül a gyomrom forgott. Lehet, hogy csak a fiatalok között igaz ez, de egy kissé örült érzelmileg és erkölcsileg megbomlott világba csöppentem.
Gyakorlatilag megnéztem több konkurenst. Többször módosítottam a profilomon, a stílusomon, a bemutatkozó szövegemen, adataimon. Kíváncsi voltam a reakciókra. Igen, mindig mások voltak. Én persze ugyanaz. Na, ez a baj. Nem a valóság a társkereső, hanem a legocsmányabb illúziók gyűjteménye. Itt válik plasztikká, műanyaggá az ember. Egyik általam tisztelt kollégám mondta, amikor társkeresőt indítottam, hogy csinálsz te is egy húspiacot? Igaza volt, én is húspiacot hoztam létre, ahol nem emberek, hanem profilok fekszenek a polcokon.
Ez valószínűleg azért lehet, mert még a web fiatal az emberiséghez képes. Te nem így gondolod?
Ez természetesen csak rosszabb lesz, emiatt szeretném, ha ez a fertő megszűnne. Méghozzá úgy, hogy nem a rendszert, rendszereket fogom módosítani. Ha a szart balról jobbra lapátolod, az még büdös marad.
Ha továbbra is társkeresőt csinálok, ismét szembeköpöm magam és az embereket.
Amikor elkezdetem a villámrandit azt hittem, hogy ez az oldal lesz, ami majd meggazdagít és annyi pénzem lesz, hogy gyújtósnak használom majd a Deákot. Hát koppantam, de az Isten szerencsére nem bottal vert, mert akkor lehet agyon is csapott volna.
Rá kellett jönnöm, hogy épp a saját elveimen gázolok át. Én az embereket szeretem és nem a pénzt, így nevelt a jó anyám. Ezt pedig már nem tisztem megváltoztatni, hanem el kell fogadnom, sőt meg kell köszönnöm neki. Tehát rá kellett jönnöm, hogy nem a pénz kell kergetnem, hanem értéket alkotnom, ahogy korábban.
Ha valaki téged ismer, az ezen a kijelentésen meglepődik. Kapzsiság nem jellemző rád. Mit jelent ez a felismerés rád és az villámrandira nézve?
A villámrandit gyökerestül kell átalakítanom. A randi részt meghagyom, de az üzleti alap helyett a boldogság és hitelesség alapjához kell átpártolnom. Olyan randit kell szerveznem, ahol az emberek nem a pénztárcájukban, hanem a szívükben kell, hogy turkáljanak. Az online részt meghagyom, mert jó motor, de olyan elemeket teszek bele, ami élő randira buzdít.
Természetesen az oldal is új szerepet fog betölteni. Tanácsadás lesz a cél. Ismerkedés, randi, párkapcsolat tanácsok. Azaz a cél nem az lesz, hogy az emberek a gép előtt görcsöljenek azon, hogy egy álprofillal beszélgetnek-e, hanem inkább randizzanak a Budai várban és a Margit szigeten, vagy épp a Tisza parton, hogy ne tűnjek pestfüggőnek.
Legyen ez egy olyan oldal, ahol jól érzi magát szingli vagy épp házas ember is. Szeretném, ha tényleg az emberek a kapcsolatukat köszönnék nekem és nem a visszajárót.
Az a baj, hogy a cyber világban profilok fejlődnek és nem emberek. Én azt szeretném, ha az emberek válnának értékesebbé. Tanulnának, edzenének, fejlődnének és ez az én felelősségem is.
Ha egy félszeg fiúból férfit faragok és egy csendes, introvertált kislányból egy a világra mosolygó szép virágot, na akkor értem valamit. Nem akkor, ha őket csak összeeresztem és szomorúan hazaballagnak a randi után, hogy ez se jött össze.
Ez szép, de a megvalósítást hogy képzeljük el? Van erre fedezeted, befektető?
Én itthon már hallani se szeretem ezt a szót. Magyarországon a befektető az, aki egy garanciát kér arra, hogy most ad sok pénzt és majd megtérül. Egy épkézláb befektető volt külföldről, aki bennem bízik és nem a megtérülési időről beszél, hanem a bizalomról.
Itthon minden befektető azzal kezdi, hogy milyen garancia, s fedezet van erre, mikorra térül meg, stb. Az ötlet, az egyediség itthon üres és lényegtelen. Túl sokat akarnak pénzben gazdagok lenni, és nem emberi, belső értékekben.
Ne én ebbe belefáradtam, s rájöttem, hogy itthoni befektető nem kell. Ha valaki jön, megköszönöm, de ne azzal nyisson, hogy mikor térül meg. Ha több lesz a gyerekszületés és az emberek rámosolyognak az utcán, mondjuk akkor.
Azt hiszem, ez már az én harcom lesz. Az oldal teljesen át fog alakulni 2015-re már jelentősen megváltozik. 2015-ben folytatódnak a módosítások. Egyszerűbb lesz, böngésző és eszközfüggetlen, azaz mobilról is tabulátorról is működni fog. Az oktatási célú cikkek, hírek lesznek hangsúlyban. Lesznek új programok, amihez nem a pénztárca lesz a fő elem, hanem a kreativitás.
Tudom, hogy nem lesz könnyű ez a játék.
Egy könyv megírásán is jár a fejem, hogy a társkeresőpiacról lehúzzam a leplet, ha már ők lehúzzák az embereket…
Ismerlek, már több mint két éve. Igen életvidám, beszédes srác vagy. Megkérdezhetem, amúgy mi van veled? Látom, hogy fizikálisan erősödtél és a panaszok között is mosolyogsz. Mit lehet tudni Korcz Attiláról?
Talán már túl sokat is a neten… Sokat javult az extrovertáltságom, bár még ma is van, hogy többet posztolok, mint kellene. Sokat dolgozom, mint felnőttoktató, de mostanság szerencsére szabadidőre is futja. A munkahelyem a Ruander Oktatóközpont végtelenül korrekt munkaadó. Többet se kell mondanom, hogy pontos és jó fizetés, kiváló légkör, megfelelő eszközök, sőt már angol órára járhatnak azok a tanárok és alkalmazottak, akik igénylik és én igénylem is.
Emellett továbbra is sokat foglalkozom a pszichológiával és a párkapcsolat-pszichológiával. Emellett elkezdtem a pszichológiát és a programozást összefésülni, van is erre egy módszertan az NLP. Én már elég jól belemásztam és most már én vagyok a magam ura, hihetetlen jó érzés, ha a bátorságod irányít és nem a félelmeid.
Edzek keményen, tehát a testem is terhelem… Passzívan keveset, inkább aktívan pihenek. Nem bírom a tétlenkedést, s a fejem mindig jár.
Hogy van mindenre időd?
Aki ismer, az tudja, hogy én nem bírok állni, de persze a szórakozást is pártolom. Sokat bulizok az átlag melósokhoz képest. Heti 1-2, nagy ritkán 3 alkalom. Élvezem az életet és igyekszem másoknak is jobbá szebbé tenni.
Ha már ennyire párkapcsolat-pszichológia és társkereső, hogy állsz kapcsolatban vagy?
Mindenki ezzel nyaggat, ne kezd te is. Sok lánnyal ismerkedek és bízok benne, hogy egyikben benne lesz az a szív, aki jobbá tesz, az az ész, aki megért és az a külső, ami egy krumpliszsákban is vonzó. Akad egy-két ilyen lány, de azért nem minden utcában. Tehát kihasználom a képességeim, de csak a főnyereménnyel érem be. Én is értékes vagyok, tehát a párom is az lesz.
Ha egy lány tekintetétől, mosolyától megnyugszik a lelkem és újra erőre kapok, az lesz a párom. Ha valaki megtetszik, akkor pedig lépek. Ismersz, nagy lábam van, s nagyot lépek.
Köszönöm a válaszokat és remélem, hogy sikerül a terveidet kivitelezned.
Ha valami nem sikerül, addig csinálom, amíg össze nem jön. Ha egyszer seggre ül a jégen és utána többet nem megy a jégre, nem fog tudni korcsolyázni. Ha valami nem megy változtatok a kivitelezés módján, de feladni. Ki vagyok én, hogy feladjam az álmaim… Könyvírás, rock sztárság, egy komoly weblaphálózat és a legfontosabb egy nagy, egészséges és boldog család és baráti kör. Ezeknél jobb hajtóerő nem is kellhet. Úgyhogy teszem a dolgom és köszönöm a kérdéseid.
Randiész - Budapest - 2014.06.06.
